6066 Tiszaalpár, Alkotmány u. 14. Tel.: 76/598-816

Kádár Lajos (1896. május19. - 1982. február 14.) Tiszaalpáron született. Móricz Zsigmond
felfedezettje. Tizenhárom könyvet, kb. 100 novellát, valamint néprajzi cikkeket írt. Főbb
művei: Rozika, Taposóka, Halászok, Cigányok, Kujtor lelkek, Lidércsziget, Tyukász Péter, A
doni halálbánya, Az istentelenek, A pusztán, Börtönnapló, Kolomp szól a ködben életrajzi
regénye és az Ártatlanok című drámája. Kevés település büszkélkedhet azzal, hogy saját író
szülötte mutatja be környezetének szépségeit, lakóinak emberségét. Kádár Lajos ezt tette a
Kolomp szól a ködben című önéletrajzi írásában.
Apja juhász-számadó volt. Kádár Lajos eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt,
miután 1912-ben Budapestre ment. Ott borbélyinas, villamoskalauz és bankszolga volt. Az első
világháborúban katonaként vett részt, hadifogságba került. Az itteni élményeit A doni
halálbánya (1936) című regényében írta meg. A kötet többek között azért aratott nagy sikert,
mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből mutatta be. A háborút
követően mint pincért alkalmazták. Több regénye és novellája jelent meg az 1930-as és 1940-es
években, emellett számos elbeszélését publikálták a napilapok, folyóiratok, mint pl. a Kelet
Népe.
Kádár Lajos megjelent regényeinek többsége a szülőföld, Alpár és az azt övező puszták
életéről szól népmesékre emlékeztető módon, ugyanakkor szociográfiai ismeretek birtokában.
1944-ig sikeres írónak számít, majd 45 után jobboldalisága miatt mellőzik, kiszorítják az
irodalomból.
Az írót munkásságáért Tiszaalpár Nagyközség Díszpolgárává választották.