Kategóriák
Ajánló Hírek

Könyv az Alpárfesztről

Voltál már Tiszaalpáron? Hallottál az Alpárfesztről? Tudtad, hogy létezik sci-fi metál? Átélted mostanában a szabadság, az összetartozás élményét? Ha a válaszaid közt több a nem, akkor figyelmedbe ajánljuk Sánta László Alpárfeszt Underground címmel megjelent interjúkötetét. Azoknak pedig főleg érdekes lehet, akik legalább egyszer már buliztak a Bács-Kiskun megyei kistelepülésen felállított színpadon – vagy a színpad előtt.
Egy tiszakécskei és zömmel tiszaalpári baráti társaság kezdeményezése alapján indult útjára az Alpárfeszt Tiszaalpáron, még 2013-ban. Az eleinte egy, majd kétnapos, családias hangulatú rendezvény a mai underground szubkultúrából táplálkozik: rock, blues, metal, stoner, doom – nagyon vegyes a zenei felhozatal. Az évekig a Tüzép-telep területén zajló, immár többnapos fesztivál tavaly a vírushelyzet miatt elmaradt, helyette viszont született egy könyv: Alpárfeszt Underground.
Az underground zenei világ Magyarországon elég széles. Ebből mutat meg egy szeletet Sánta László interjúkötete, amit gazdag képgaléria színesít. A szöveges tartalmat számomra többnyire ismeretlen zenekari tagokkal készült interjúk teszik ki, mégis megfogott benne valami, ahogy belelapoztam. Hamar rájöttem arra, hogy mi volt az: az a szokatlan érzés, hogy amit olvasok, akiknek a szavait olvasom, azok egy letűnőben lévő világot képviselnek: őszinték, eredetiek, hitelesek abban, amit csinálnak. Semmi műmájerség meg fölösleges okoskodás, viszont annál több szív. Ford Fairlane vallomása jut eszembe hirtelen: “Elegem van a menő klubokból, a menő kocsikból, a menő csajokból. Elegem volt a sok jóból. Téged akarlak!”

Az interjúk nincsenek agyonszerkesztve, nyilvánvalóan nem az irodalmi szintet akarta megütni velük a szerző, a maguk természetességével szólalnak meg benne a zenészek, osztják meg a legfontosabb tudnivalókat a bandájukról, zenéjükről, barátságokról, zenei kalandokról, számukra fontos mozzanatokról. Ezek a srácok a könyvből (a színpadról) nagyon is eredetiek, ők a kocsmából, bárból a haverok, akiket évtizedek óta ismersz, és az őszinte, tombolós, ölelős korszakodra emlékeztetnek. Hogy miért kerültek bele egy könyvbe, arról Sánta László, a könyv szerzője így nyilatkozott a Stoner blogoldalnak:

“Olyan értéknek tartom a hazai underground zenei világot, a könyvben is ,,papírra vetett” zenekarok történetét, illetve örökségét, amely nem veszhet a feledés homályába. Ne csak a mi személyesen megélt élményeinket tudjuk általa újra megélni, hanem olyan emberek is szívesen merüljenek bele ebbe a világba, akik esetleg már a jövő underground arcai lesznek, zenekarokat alakítanak, koncerteznek, ezáltal új lendülettel töltik meg ezt a szférát.”

Kategóriák
Ajánló Hírek

Új könyvek 2021. január

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (Tükörjáró 2.)
Christelle Dabos: A tél jegyesei (Tükörjáró 1.)
Deliága Éva: A szemnek láthatatlan
Annika Harper: Mit tud Cara Winter?
Julie Klassen: Híd a Temzén
Krakkót látni-és megírni
Johanna Lindsey: Gyönyörű vihar
Stephenie Meyer. Midnight Sun- Éjféli nap
Szabó Edina: A szervmanók titokzatos világa 2.
Mimi Tailor-Abby Winter: Az utolsó kívánság
Jane Wightwick: 15 perc angol

Kategóriák
Évfordulók Hírek

A magyar kultúra napja

Január 22. a Himnusz születésnapja.
Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását  a kézirat szerint.
1989 óta erre az eseményre emlékezünk a magyar kultúra napján.
Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust.


Ízig-vérig magyar alkotás, Kölcsey leghíresebb verse.
Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „Magyar nép zivataros századaiból”alcím nélkül, 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot a cenzúra miatt…
A Himnusz sorai a legősibb magyar dalritmusra épülnek, az ütemhangsúlyos verselés a jellemzőjük. Sorpáronkénti 7+6-os szótagszámával a magyar népi kanásztánc ritmusképletét követi.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen. Egyházi szertartás keretében először a pesti polgári őrhad zászlószentelésén föl a Himnusz.

 

Kategóriák
Hírek

Ajándék könyvek

A Könyvtárellátó Nonprofit Zrt. 12 albumot tartalmazó könyvsorozatot ajándékozott könyvtárunknak.

 

 

 

 

Kategóriák
Ajánló Hírek

AJÁNDÉK KÖNYVEK A KÖNYVTÁRNAK

 

A Lakiteleki Népfőiskola Alapítványa évtizedek óta támogatja
könyvadományaival a könyvtárakat és az iskolákat.
A tiszaalpári könyvtár 2020-ban 160 db könyvvel
lett gazdagabb e támogatás révén.

AJÁNLÓ A KÖNYVEKBŐL:
Ágh István: Szélcsend
El ne felejtse, aki él : Tamási Lajos legszebb versei
Ignácz Rózsa: Rézpénz
Márai Sándor: Német farsang
Pilinszky János: Húsvét
Piros és fekete : válogatás a magyar költészetből
William Shakespeare: Öt dráma
Szabó Dezső: Csodálatos élet
Szabó Dezső: Napló és elbeszélések I-II.
Szabó Magda: Zeusz küszöbén
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Leopold Józsefné: Emberismeret – Emberi sorsok
Rókusfalvy Pál: Az erkölcs természetrajza
Böjte Csaba, Karikó Éva: Út a végtelenbe
Csáky Zoltán: Nyomomban kék farkasok
Gyuricza Péter, Kardos Ernő: A viszkis
Práczki István: Kémjátszmák
Zalai János: Isten a párducon
Marx József: Sorstalanság filmkönyv
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-Z
Gróh Gáspár: Szabó Dezső – kivezetés a szépirodalomból
László Gyula: Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás király
Kandra Kabos: Aba Samu király
Karácsonyi János: Szent László király élete
Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc élete
Mindszenty József: 1956 – Írások a hagyatékból
Sárosi István: Trianon a nemzetközi törvényszék előtt
Széchenyi összeomlása
Norman Mailer: Moonfire