Szerző: donkob

A Kárpát-medence legjobb kézműves alkotói közé választották Bene Ircsit a kiskunfélegyházi kosárfonó népi iparművészt. Munkásságát Gránátalma-díjjal jutalmazták a legutóbbi Országos Népművészeti Kiállításon. Az elismerést a világon is egyedülálló díszüvegfonással érdemelte ki.

A tehetség az a fajta adottság, amelyhez átlagot meghaladó speciális képesség, kreativitás és mély elkötelezettség szükséges. Bene Ircsi azon szerencsés emberek közé tartozik, akik valamennyit magukénak tudhatják. Olyan családban nőtt fel, ahol mindenki hódolt valamilyen kézművességnek. Édesapja ezermester volt, édesanyja a mai napig hímez és szőnyegszövéssel foglalkozik, a nagynénje hímzéssel kereste a kenyerét, öccse pedig díszítőkovácsnak tanult.

– Gyerekkorom óta vonzódok a kézműves mesterségekhez, általános iskolában lettem szerelmese a kerámiának, így művészeti gimnáziumba mentem, ahol kerámiaszakon végeztem, majd később porcelánfestőként dolgoztam a budapesti porcelángyár kecskeméti üzemében. Onnan mentem gyesre, ám közben megszűnt az üzem, így nem volt hová visszamennem – mesélt pályafutásának kezdetéről Bene Ircsi.

– Nagycsaládos anyuka vagyok, három gyermekemmel sokáig maradtam itthon, de közben nagyon hiányzott a munka. Ezért találtam ki, hogy nyaranta elmegyek dolgozni a jászszentlászlói Kézműves Tanyára, ahová a gyerekeket is vihettem magammal. A játékműhelyben kaptam munkát, mert a kerámiaműhely már foglalt volt. Gondolták egy nagycsaládos anyukán nem fog ki a játszóház vezetése. A foglalkozásokhoz gyűjtöttem alapanyagokat: szalmát, csuhét, gyékényt, ami a környékben megterem és, ami olcsó volt. Nagyon szerettem ezeket a játszóházas foglalkozásokat, évekig kijártam Jászszentlászlóra. Annyira beleszerettem, hogy elkezdtem a téma után kutatni, tanulni. Beíratkoztam Budapestre a népművészetek és népi mesterségek iskolájába. Mivel nem indult szalma-, csuhé-, és gyékényfonó szak, így a kosárfonó és fonottbútor-készítő szakra jelentkeztem. Letettem a szakmai vizsgát, majd pedig a szakoktatói képesítést is megszereztem – részletezte Ircsi, aki azt is elmondta, később öreg mesterektől a szalma-, a csuhé- és gyékényfonást is megtanulta. Ám a véletlen úgy hozta, hogy a díszüvegfonás lett a végzete.

–Tiszaalpárra jártam kosárfonást tanulni Kanalas Jánoshoz és Kálmán Jánosné Éva nénihez. Tiszaalpáron nagy hagyománya van ennek a mesterségnek, ami kezdetben a halászathoz kapcsolódott. A haltároláshoz készítették a kosarakat, majd a paraszti háztartásokban is elterjedt, kosárban tárolták és szállították a zöldséget, gyümölcsöt. Erre a hagyományra épült később a háziipar rendszer. Szinte minden család bedolgozott a háziipari szövetkezetbe. A kosárfonásból az egész család kivette a részét – tette hozzá a szakember.

Bene Ircsi alkotásai, díszüvegei a tiszaalpári hagyományokat követve saját, kiforrott stílus alapján készülnek. Nincs köztük egyforma, mindegyik egyedi. Ami közös bennük, hogy Ircsiegy kicsit mindegyik darabba belefonja a lelkét, az egyéniségét.

– Ahol több száz ember foglalkozik egy szakmával, ott bizony kitermelődik néhány míves mester. Így volt ez Alpáron is, ahol a díszüvegfonás egyik mestere lett Kálmán Jánosné Éva néni. Tőle tanulhattam a mesterséget, amit ma már senki nem csinál rajunk kívül a világon. Egyedisége, különlegessége az üvegfonás szerkezetében, rendszerében van. Egyedivé teszi még a speciális anyag, a fonáshoz nyúlvesszőt használunk. Élőhelye rohamosan csökken, emiatt védett növény. Nagyon különleges helyen: nedves homoktalajon terem. A környékünkön egyre kevesebb helyen fellelhető, Félegyházán például egyetlen ilyen bokor van – avatott be a részletekbe Ircsi, aki úgy ismeri a környéket mint a tenyerét.

Az alapanyaggyűjtés ugyanis nagyon időigényes feladat. Míg egy üveg fonása két napig tart, a megfelelő alapanyagra egy évet is várni kell. Ircsi minden tavasszal bejárja a környéket, ilyenkor megmetszi a bokrokat, melyek friss hajtásait csak egy év múlva, a következő tavaszon használhat. Ám a népi iparművész soha nem lazsál, ha nincs vessző, akkor csuhéból, szalmából, gyékényből készít dísztárgyakat, vagy éppen gyerekeket, felnőtteket tanít.

Forrás: https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/nyulvesszo-a-diszuvegen-650507

A képregény mint műfaj népszerűsége töretlen, generációról generációra széles körben kedvelik Ezt bizonyítja a Katedra középiskola képregény-pályázata is, melyre idén is nagyon sok pályamunka érkezett.

A Katedra Középiskola 14. alkalommal hirdette meg képregény-pályázatát, melyre 17 iskola 82 tanulója küldte be alkotását, Kecskeméttől Baján és Dabason át Békéscsabáig. A Like címmel meghirdetett versenyre beérkezett pályamunkákat a zsűri értékelte, majd a legjobbakból kiállítás nyílt a napokban az iskolában, ahol köszöntötték a díjazottakat is. Emellett az iskola honlapján a virtuális galériában valamennyi egy helyen látható.

A képregények rendkívül népszerűek a fiatalok körében. A képzőművészeti verseny célja a tehetséges és kreatív diákok felkutatása, rajzi, grafikai felkészültségének megismerése és értékelése.

A kiállított lapokon a gyermeki fantáziát tükröző változatos képkockák álltak össze cselekményekké. A pályaművek témája szabadon választott volt, ezzel önálló, minden tekintetben egyéni alkotómunkára ösztönözték a fiatalokat. A kiállított képkockákon kedves, vicces és meghökkentő kalandok, rémtettek egyaránt megelevenedtek. Az alkotók bármilyen technikát alkalmazhattak, így a grafikai és festészeti technikák mellett a nagyobbak a számítógépes digitális eljárásokkal is kísérleteztek.

A tárlaton köszöntötték a díjazottakat is

A díjkiosztón dr. Király László professzor, a Katedra Iskolai Alapítvány Felügyelő bizottságának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Lovas Tibor művésztanár, a zsűri nevében is szólt az egybegyűltekhez.

Az általános iskolásoknál külön díjazták az alsósokat, kecskeméti sikerek születtek. Első lett Sándor Boglárka (Kiskun Művészeti Alapfokú Iskola), második Puliusz Edvin (Kodály), harmadik megosztottan Nagy Luca (Ménteleki Általános Iskola) és Kántor Viola (Kodály). A felsősöknél első helyezést ért el Hegedűs András (Kertvárosi Iskola, Kecskemét) és Dobi Réka (Sugovica Sportiskola, Baja). A nyolcadikosokat külön értékelték. Első helyen végzett Lakó Dorka (Kodály, Kecskemét), második Várkonyi Viktória (Kodály, Kecskemét), harmadik Fapál Emese (Szt. János iskola, Dabas-Sári) és Palatinus Liliána (Árpád fejedelem iskola, Tiszaalpár). Díjazott lett Nádházi Szilárd és Bakos Levente, mindketten a kecskeméti Béke iskola diákjai. A középiskolásoknál első lett Csóka Dóra (Türr középiskola, Baja), második Szabó Lara (Katedra, Kecskemét), harmadik Gáspár Noémi (Szeberényi Gusztáv középiskola, Békéscsaba). Külön díjazták Szoboszlay Eszter katedrás 11 fős csoportját, akik közösen alkotással neveztek be.

Forrás: https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/kiallitas-a-virtualis-galeriaban-651350

Öt éve rendeztek először vőfély- és zenekar-találkozót Tiszaalpáron. Tóth István helyi vőfély akkoriban ismerte meg a párját, az első találkozót közösen szervezték. A szombaton megrendezett ötödik találkozó előtt összeházasodtak.

Akik szeretik a lakodalmas zenét és a rigmusokat, azok mind jegyet váltottak a vőfély- és zenekar-találkozóra. Persze nem csak a községből, a környező településekről, de más megyékből is érkeztek érdeklődők. Ebben az évben a határon túlról, Vajdaságból is érkeztek vőfélyek, ráadásul nem csak férfiak, hanem nők is. Most tizenhét vőfély, közülük három hölgy jött el. A vőfélyek között akadt, aki minden alkalommal itt volt, de új jelenkezők is vannak minden esztendőben.

– Az elmúlt évben vajdasági barátaink is meghívtak bennünket, amit mi viszonoztunk – meséli Tóth István, aki öt évvel ezelőtt szervezte az első találkozót Tiszaalpáron. Nem sokkal előtte ismerte meg a párját. Azóta minden évben közösen vágnak bele a szervezésbe. Az elmúlt héten ők is egybekeltek.

– Öt éve vagyunk együtt a párommal, Baranyi Anitával. Az elmúlt héten február 11-én kötöttünk házasságot. Vőfély nem volt, vagyis volt, én a vőlegény, de nem akartunk lakodalmat csapni. Ez a mostani találkozó helyettesíti a lakodalmunkat. A vőfély kollégáim között elterjedt, hogy össze akarunk házasodni, így készültek erre a napra. Nem csak ajándékokkal, de különböző rigmusokkal és játékkal leptek meg bennünket. Kevés ifjú pár mondhatja el magáról azt, hogy három zenekar játszik a lakodalmán. Bár ez a mostani találkozó nem igazi lakodalom, de mi úgy vesszük. A kiskunhalasi Hangulat, a csongrádi Spontán band, valamint Zákányszékről a Harmónia zenekar húzta a talpalávalót.

Januskó Csanád tizenöt éves, Bácskatopolyáról érkezett a találkozóra. – Ötéves koromban egy tortabeköszöntővel kezdtem ezt a szakmát. Apukám, aki szintén vőfély, egy csokival csalt el a lakodalomba. Nagyon megtetszett, itt ragadtam. Érdekesek a versek, sok bennük a rím, így gyorsan meg lehet tanulni. A mi környékünkön nincs olyan lakodalom, ahol nem kérik a vőfélyt.

Kismamaként is vőfélykedett
A kecskeméti Csíkosné Répás Karolina az elmúlt év novemberében adott életet harmadik fiú gyermekének. A terhesség ideje alatt is folyamatosan járt lakodalmakba, egészen szeptemberig. – Mindenkinek meglepetés volt, amikor megjelentem a lakodalomban, mert előtte a terhességemről nem szóltam, de jól fogadták. Mivel a lakodalmakban szinte mindig volt kismama, ők különösen örültek annak, hogy én is áldott állapotban voltam. A munkámat ugyan úgy elvégeztem. A terhesség ideje alatt több mint tíz lakodalomban láttam el a vőfélyi teendőket. Karolina férje a kecskeméti Hangulat zenekar billentyűse, de fúvós hangszereken is játszik, sőt dobolni is tud. 1989 óta van együtt a zenekar, és csak kevés változás történt a tagok között. A vőfélynő két nagyobbik fia zongorázik. Abban reménykedik, hogy ők is átveszik majd a lakodalmas zenét, és idővel együtt tudja majd a család a násznépet szórakoztatni.

Forrás: https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/bekotottek-a-hazigazda-fejet-651479

Egy tiszaalpári házaspárt vettek őrizetbe, akik új pszichoaktív anyagokat árultak. A házkutatás közben kézigránát formájú “pirotechnikai termékeket” is találtak a rendőrök.

A tiszaalpári házaspár otthonában február 17-én házkutatást tartottak a nyomozók. A konyhaszekrényben digitális mérleget, egy műanyag dobozban pedig bruttó 30,14 gramm zöld színű növényi anyagmaradványt találtak. A lefoglalt törmelék az igazságügyi vegyészszakértő előzetes véleménye szerint új pszichoaktív anyagnak minősül.

A páros 2015 augusztusától rendszeresen kereskedett a bódító hatású anyaggal. Az otthonukban vásárlók – pénz hiányában – akár bűncselekmény elkövetéséből származó tárgyakkal is fizethettek a “zsályáért” – írja a police.hu.

A rendőrök a lakásban pirotechnikai termékeket is találtak, amelyeket elkoboztak. A házaspárral szemben polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt feljelentést tettek a rendőrőrs munkatársai.

A tiszakécskei rendőrök február 17-én 10 óra 10 perckor elfogták a gyanúsítottakat. A nyomozók kezdeményezik az őrizetbe vett házaspár előzetes letartóztatásának indítványozását.

Forrás: https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/lopott-cuccokkal-is-fizethettek-a-tiszaalpari-zsalyasoknak-652111

A városi kórház további támogatásáról döntött a kiskunfélegyházi képviselő-testület pénteki rendkívüli ülésén.

A Kiskunfélegyházi Városi Kórház és Rendelőintézet egyes szakrendeléseinek működtetéséhez, ellátási színvonalának emeléséhez tavaly nyújtott be támogatási kérelmet a félegyházi önkormányzathoz. Többek között a gyermekszakrendelés működtetéséhez kért támogatást, mert 20 órában csak akkor tudják fenntartani, ha az ellátás veszteségét fedezi az önkormányzat. A szemészeti, valamint a kardiológiai szakrendelés és a szív ultrahang várólistájának csökkentését is csak újabb szakorvosok alkalmazásával tudják biztosítani, ehhez azonban nem állt rendelkezésükre a megfelelő bérkeret. Ugyanakkor a sürgősségi fogadóhely is veszteségesen működik, amihez szintén az önkormányzat segítségét kérte a kórház vezetése.

Az idei évre vonatkozóan kért támogatási összeg 13,5 millió forint. A félegyházi önkormányzatra esetszám arányosan kicsivel több mint 10 millió forint jut. A fennmaradó mintegy 3,5 millió forintot a környező települések biztosítják. A félegyházi önkormányzat ugyanis kezdeményezte az ellátásban érintett települési önkormányzatoknál, hogy a szakrendelések esetszámai alapján arányosított összeggel támogassák a kórház kérelmét. Erről az érintett önkormányzatok képviselő-testületei döntöttek és valamennyi támogatta is. Ám a tiszaalpári képviselő-testülete az idei évre kiszámított 708 ezer forint helyett csak 300 ezer forint működési támogatást biztosított. A hiányzó 408 ezer forintot a félegyházi önkormányzat vállalta át. Erről is döntöttek pénteken a városatyák, tekintettel arra, hogy a kórház csak a teljes támogatási összeg megléte esetén tudja az érintett szakrendeléseket a vállaltak szerint fenntartani és működtetni.

Forrás: https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/onkormanyzati-tamogatas-a-korhaznak-653671