Voltál már Tiszaalpáron? Hallottál az Alpárfesztről? Tudtad, hogy létezik sci-fi metál? Átélted mostanában a szabadság, az összetartozás élményét? Ha a válaszaid közt több a nem, akkor figyelmedbe ajánljuk Sánta László Alpárfeszt Underground címmel megjelent interjúkötetét. Azoknak pedig főleg érdekes lehet, akik legalább egyszer már buliztak a Bács-Kiskun megyei kistelepülésen felállított színpadon – vagy a színpad előtt.
Egy tiszakécskei és zömmel tiszaalpári baráti társaság kezdeményezése alapján indult útjára az Alpárfeszt Tiszaalpáron, még 2013-ban. Az eleinte egy, majd kétnapos, családias hangulatú rendezvény a mai underground szubkultúrából táplálkozik: rock, blues, metal, stoner, doom – nagyon vegyes a zenei felhozatal. Az évekig a Tüzép-telep területén zajló, immár többnapos fesztivál tavaly a vírushelyzet miatt elmaradt, helyette viszont született egy könyv: Alpárfeszt Underground.
Az underground zenei világ Magyarországon elég széles. Ebből mutat meg egy szeletet Sánta László interjúkötete, amit gazdag képgaléria színesít. A szöveges tartalmat számomra többnyire ismeretlen zenekari tagokkal készült interjúk teszik ki, mégis megfogott benne valami, ahogy belelapoztam. Hamar rájöttem arra, hogy mi volt az: az a szokatlan érzés, hogy amit olvasok, akiknek a szavait olvasom, azok egy letűnőben lévő világot képviselnek: őszinték, eredetiek, hitelesek abban, amit csinálnak. Semmi műmájerség meg fölösleges okoskodás, viszont annál több szív. Ford Fairlane vallomása jut eszembe hirtelen: “Elegem van a menő klubokból, a menő kocsikból, a menő csajokból. Elegem volt a sok jóból. Téged akarlak!”

Az interjúk nincsenek agyonszerkesztve, nyilvánvalóan nem az irodalmi szintet akarta megütni velük a szerző, a maguk természetességével szólalnak meg benne a zenészek, osztják meg a legfontosabb tudnivalókat a bandájukról, zenéjükről, barátságokról, zenei kalandokról, számukra fontos mozzanatokról. Ezek a srácok a könyvből (a színpadról) nagyon is eredetiek, ők a kocsmából, bárból a haverok, akiket évtizedek óta ismersz, és az őszinte, tombolós, ölelős korszakodra emlékeztetnek. Hogy miért kerültek bele egy könyvbe, arról Sánta László, a könyv szerzője így nyilatkozott a Stoner blogoldalnak:

“Olyan értéknek tartom a hazai underground zenei világot, a könyvben is ,,papírra vetett” zenekarok történetét, illetve örökségét, amely nem veszhet a feledés homályába. Ne csak a mi személyesen megélt élményeinket tudjuk általa újra megélni, hanem olyan emberek is szívesen merüljenek bele ebbe a világba, akik esetleg már a jövő underground arcai lesznek, zenekarokat alakítanak, koncerteznek, ezáltal új lendülettel töltik meg ezt a szférát.”